Egy hétvégi vendégvárós receptemet osztom meg veletek, amivel még
sosem sültem fel. Garantált sikert aratott mindenkinél, bár hogy őszinte
legyek, vegáknál még nem próbálkoztam vele… Szerintem nincs is vegetáriánus
ismerősöm. De ha lenne sem ezzel kínálnám, hisz hús van benne. Na jó, ez kicsit
úgy hangzott, mint hogy „Én nem szeretem az uborkát, és örülök neki, hogy nem
szeretem, mert ha szeretném, akkor megenném, pedig utálom…”. Na mindegy, kicsit
elkalandoztam.
Szóval nemrégiben vendégeket vártam, s a menü összeállítása úgy
nézett ki, sült csirkecomb, tepsis burgonya, saláta. Töprengtem egy darabig,
míg úgy döntöttem, a variálhatóság kedvéért és hogy legyen alternatíva
felajánlás, megcsinálom Szabókától régebben kapott recept alapján az őzgerinces
csirkemellet is.
Apával meg is osztottam ilyetén terveimet. Először is: amnéziás,
tehát már meg sem lepődtem, hogy halvány lila dunsztja sem volt, miféle
őzgerinces dologról hablatyolok neki. Valószínűleg a pasi agyával az
őzgerincesből neki egyből egy őz képlett meg, olyan kaját meg azért viszonylag
ritkán produkálok itthon, ergo nem nagyon tudta hová tenni a dolgot.
Mikor felvázoltam, hogy nem, nem kell előtte vadászni menni, és hogy
mi van benne pontosan (őz helyett cíke!), hogyan néz ki, elhúzta a száját és
azt morogta: „Az baromi száraz lesz…”. Ekkor rajtam volt a sor a grimaszoláson,
mert idáig minden alkalommal ezt reagálta és még SOSEM! volt száraz. Mindegy,
ezen tovább lendülve ezredszer is megfogadtam, hogy nem egyeztetek vele – csak
utólag!
Ezt alátámasztandó, a vendégség elégedettnek látszott az eléjük
tálalt cuccal, olyannyira, hogy azonnal a receptet követelték rajtam J Persze
megírhatnám két sorban is – bár még sosem sikerült! Nálam a legegyszerűbb
recept is kb. 2 oldalnyira sikerál. Cenzúrázva J
Most azért igyekszem rövidre fogni. Tehát:
Őzgerinces recept
Hozzávalók:
·
30 dkg csirkemell
·
3 tojás
·
30 dkg füstölt sajt (én fele-fele
mennyiséget használok, mert apa szerint a füstölt sajt íze nagyon intenzív :P Tehát teszek bele 15 dkg Trappistát és 15 dkg
füstöltet)
·
3 kanál tejföl (igaz, én sosem
tartom magam ehhez, inkább csak úgy szemre, amennyit felvesz. Nem baj, ha több,
inkább, minthogy száraz legyen, fene a finnyás fogyasztóit… :P )
·
3 kanál liszt
·
1 cs. bacon szalonna
·
kb. 10 dkg juhtúró (el is
hagyható, ha valaki nem szereti, bár eszementül meg tudja bolondítani az
egészet, szerintem ez a legjobb benne)
·
lehet még petrezselymet aprítani
bele
A csirkemellet apróra kell vágni. A sajtot lereszelni, majd az
összes hozzávalót szépen összekutyeválni egy tálban. A recept sót nem ír (hisz
ez is, az is sós benne), azért én úgy szívből meg szoktam sózni, de csak
módjával! Aztán 20 percig állni hagyjuk.
Az őzgerinces formát szépen, akkurátusan kibéleljük a bacon
szalonnával, majd az egész tölteléket beleöntjük. A szalonna végeit ráhajtjuk
és a tetejére további bacon szalonnákat teszünk.
Előmelegített sütőben sütjük (állítólag 200 fokon, bár ezt sem
megerősíteni, sem cáfolni nem tudom, az én sütőm ezen a hasát fogná röhögtében),
míg a szalonna meg nem pirul.
Köretként burgonya püré, rizs, barack befőtt, aszalt szilva…
egyszóval elég sok dolog megy hozzá.
Borzasztóan egyszerű, gyorsan elkészíthető, és szerintem nem
nagyon lehet elrontani.
Azért elárulom, ha valaki a külcsínyre is ad, ügyesen ki lehet
borítani egy lapos tálba úgy, hogy a feneke kerüljön felülre, így garantáltan
jól is fog mutatni! Nekem ezt a részét sikerült elszőkéznem, mert még az
őzgerinces formában szeleteltem fel… Naná, hogy atomjaira hullott! Vagyis a vacsoracsatát
biztosan nem nyertem volna meg maximális pontszámmal, bár így utólag millió
köszönet, hogy nem pontoztatok LE! Drága barátaim! Az már csak Hal a tortán,
hogy nem is vacsi, hanem ebéd volt, bár annak viszonylag késői, de ez kizárólag
a sütőnek köszönhető, nem anciságomnak J
Tálalás és kóstolás után ajánlott bezsebelni az elismerő
hümmögéseket, hámmogásokat (úgyis mindenki szája tele lesz az étellel). Aztán
lehet a receptet megosztani. A siker sosem marad el. Ja, és életem drágasága is
bevallotta utólag, több tanú füle hallatára: „El kell ismernem, tényleg nem
volt száraz.”.
Jó étvágyat hozzá!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése