Adminisztrációs munka (tűsarkút bíró hölgyek előnyben)

Mióta biztosan tudom, hogy oviba mehetnek a kicsik is, folyamatosan böngészem az álláshirdetéseket. Bár állást találni manapság nehezebb, mint véletlenül elejtett húszezrest a nyolcadik kerületben, azért néha mosolyra fakasztó dolgok is történnek.

Mivel már az összes nagy és neves állásportált végigkutattam, gondoltam nem bízom a véletlenre és segítségül hívtam Gugli barátomat. Bepötyögvén álláskeresési óhajomat, számtalan általam ismeretlen hirdetési oldallal lepett meg. Nem voltam rest, nyakamba vettem az elém hányt nyolcvanezer oldalt és szép komótosan elkezdtem megnyitogatni a webhelyeket.

Persze mondanom sem kell, hogy a KMD (gyengébbek kedvéért: Keresd Magad Degeszre) mindenhol ott van, akármilyen állást is keres az ember. Talán még a hentes és mészárosnál is felhozza a rendszer… hátha. A három betű mögött a munka megszégyenítése áll, vagyis: gazdagodj gyorsan, lehetőleg mások pénzén és ha nem muszáj, dolgoznod se kelljen hozzá. Hányok az ilyesmitől.

Némi fuldoklásos röhögés jött rám, midőn egy vállalkozó keresett „nagyon nyitott, fiatal, kedves, rugalmas, mosolygós hölgyet” titkárnői feladatok ellátására. Kissé gyanússá tette a dolgot, hogy az elvárásoknál sem a titkári ismeretek, sem a számítógépes ismeretek, de még némi nyelvhez való konyítás sem szerepelt, csupán még egyszer annyi, hogy „legyen mindenre nyitott”. Kíváncsi lennék én arra a diktálásra…

Ám ami kiverte nálam az áramot, az a következő volt:

ADMINISZTRÁCIÓ címszó alatt számomra némi meglepetést okozva egy olyan fotó ugrott elém (18 éven aluliak itt most fogják be a szemüket pár sor erejéig!), ahol egy ruháitól megszabadult hölgyemény egyetlen pár tűsarkú cipedliben, igen kecses dérdeplő pozícióban, sejtelmes félmosollyal, hívogatóan kacsingatott rám. A hirdetés szövege valami ilyesmi volt: Adminisztrációs munka csinos, fiatal lányoknak.

Hát… picit megbolygatta a fantáziámat a fotó. Na nem úgy J Az én fejemben vihogva olyan gondolatok kergették egymást, minthogy: a képen térdelő hölgyemény a pózból ítélve bizonyára nem éppen gépíráshoz készülődik, mert hisz a két tenyerével éppen alátámasztja önnön felsőtestét és aki picinkét is konyít a gépíráshoz, az tudja jól, hogy ahhoz biza nélkülözhetetlen 9, azaz kilenc darab ujjacska, jobb esetben a kezekéi.

Ebből kifolyólag a gyorsírást is kizárhatjuk, mert bár ahhoz nem szükségeltetik ugyan két kéz, elég egy is, ha elég gyors, ám hölgyeményünk egyetlen szabad kacsóval sem rendelkezik, max. szabad orral-szájjal...

Ruhátlanságán már fel sem borzolódtak az én idegszálaim, jóhiszeműen arra gondoltam, a munkahely nyilván valami nagyon forró helyen lehet (sivatagban, gőzfürdőben pl.), esetleg csak arra enged következtetni, hogy cégüknél nem a RUHAT eszi az embert.

Azért gondolatban még végigfuttattam, vajon egy adminisztrációt végző hölgy milyen feladatot láthat el négykézlábon. Rá is akadtam a hihető verzióra: A főnöke nyilván kávét kért, szépségünk szervírozta is iziben, csakhogy a fránya borulós topánok sarkai orvul kificamodtak őalóla, így magára sikeredett prezentálni a frissítőt. Ergo minél gyorsabban meg kellett szabadulnia a galambszürke kiskosztümtől, melyre a lávánál is forróbb fekete ömlött! Majd utolsó mozzanatként a földön elterülő kávéfolt eltávolítása-sikálása közben sikeredett róla a fent említett sokakat megtévesztő fotó!

Ugye, hogy néha több van egy álláshirdetés mögött, mint azt elsőre gondoljuk J