2012. szeptember 5., szerda

Muffin-csodák, csodálatos muffinok


 

Mostanában elég depis hangulat ért utol.

Ezt mi orvosolhatná jobban, mint valami finomságos sütemény? Ugyehogyugye J

Viszont sütivel bíbelődni most hadd ne mondjam, mennyi kedvem van, főleg a három csimota mellett. Épp ezért adok hálát annak a nagyon okos, kreatív és ügyike embernek, aki feltalálta a muffint! A muffin gyors, könnyű és elrontani majdnem olyan nehéz, mint egy teát megfőzni.

Igaz, néhány éve még fenntartásokkal álltam eme édesség elé. Nem véletlenül. Annak ellenére, hogy még egy muffin szakácskönyvet is beszereztünk úgy 8 éve (tudja a rája, azóta épp hol kallódik…) és abból nagyjából minden második süteményt megsütöttünk. Úgy a 42. próbálkozás után a konyha sarkába vágtam a kötényt és a sütőkesztyűt a receptkönyvvel egyetemben. Aztán utánuk szórtam egy jó nagy adag átok-szerű szitkot is és önérzetesen kihúzva magam kijelentettem, hogy ezentúl süssön muffint az, akinek 5 édesanyja van.

Sértődésem oka nem volt más, minthogy hiába követtem el mindent, csináltam a receptet betűről-betűre, a sütijeim maximum frissen voltak ehetőek, de részemről akkor is csak úgy, ha nyakon öntöttem némi Nutellával, pudinggal, lekvárral, sodóval szegényeket. Máskülönben mind tapló száraz, ízetlen, bűzetlen volt, a gasztronómia szégyenei. Így jó pár évre elment a kedvem a sütésüktől, mert leszámítva azt a két nagyon fontos és jó tulajdonságukat, hogy gyorsan és könnyen elkészíthetőek, számomra élvezhetetlenek voltak és kész.

Évekkel később (némi konyhában eltöltött időintervallum után…) rá kellett döbbennem, hogy a hiba valójában nem bennem, de még csak nem is a muffinokban rejlik. Leginkább a rosszul megválasztott szakácskönyvben keresendő.

Azóta számos próbálkozásom igazolta, hogy a muffin is lehet finom. Ha már maga a tésztája hiányolja mindazokat az összetevőket, ami miatt azt mondhatnánk rá, hogy ínycsiklandó, hát vagy bele kell tennünk a JÓT, megtöltve őket vagy pedig rá a tetejére. Ha rám hallgattok, ötvözhető is a kettő ;)

 
Aszalt barackos muffin

 
Hozzávalók:

 
30 dkg liszt
1cs. sütőpor
1cs. vaníliás cukor
15 dkg cukor
1 csipet só
1 tojás
2,5 dl tej
4 evőkanál olaj
20 dkg aszalt sárgabarack
Rum v. rumaroma

 A cukormázhoz:

175g porcukor átszitálva
1 tojás fehérje
½ citrom leve (ha nagy a citrom, akkor csak óvatosan J ) Ez egyébként el is hagyható, ki mennyire szereti édesen-savanykásan…
 

A sárgabarackokat felaprítjuk, majd a rumaromát beleöntjük a tejbe (ÖSSZESEN!  legyen a mennyiségük 2,5 dl, az aromával együtt) és ebbe beáztatjuk a barackot.

A lisztet és a többi száraz hozzávalót egy nagy tálba öntjük, kicsit összekutyuljuk, csak úgy fakanállal.

Ezek után jöhet bele a tojás, az olaj és a rumos tej, a barackokkal egyetemben.

A keverést tovább folytatjuk fakanállal, de nem kell túlzásba vinni, amint összeállt a massza, már kanalazhatjuk is a papírkosárkákkal bélelt vagy vajazott-lisztezett formákba.

Kb. 200 fokos sütőben 20-25 perc alatt megsül. Azért egy tűpróbát mindenképpen megér kivétel előtt J

A cukormáz rém egyszerű dolog, nem kell félni tőle. Azt mondják, folyik, ragad tőle az ember lánya, a konyha, a padló és még a jövő hét is. Én most gyártottam harmadszorra, jelentem, csak az állagot és a mennyiséget kell eltalálni és megoldódott a rejtély J

Szóval a tojás fehérjét (sárgája ne kerüljön bele!) elkezdjük géppel szépen felverni. Ehhez adagoljuk az átszitált porcukkert (szőkék figyelem! Adagolgatás közben nem árt kikapcsolni a robotgépet, ha nem akarjuk fehér porfelhőbe borítani magunkat és így kisebb riadalmat kelteni a gyerekek között…).

Ha a hab már jó kemény (én itt rontottam el a múltkor és túlságosan folyós lett, az nem jó!), akkor csurgassuk bele a citromlevet, ha lehet mag nélkül… És azzal együtt is verni még vagy egy percig.

Aztán jön a következő nagyon fontos momentum: CSAKIS KIHŰLT SÜTIRE! szabad rákanalazni a cukormázat. Tudom, tudom, jómagam is állati türelmetlen ember vagyok, ám higgyétek el, ha nem akarjátok, hogy lecsússzon, olvadozzon róla az a gyönyörű, csillogó máz, akkor ki kell várni, míg meghűlnek. Ez van.

A díszítés már csak a kreativitásán múlik az embernek. Lehet csoki-reszelékkel, színes cukorkákkal… vagy ezek nélkül.

Jó étvágyat hozzá J

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése